Ma 2017. augusztus 21., hétfő, Sámuel és Hajna napja van. Holnap Menyhért és Mirjam napja lesz.

Putnok és térsége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Putnok közigazgatási területét is érintő, a helyi természeti védelem alatt álló területeken kívül országosan védett természetvédelmi területek is találhatók

Putnoki halastó

Az autóval jól megközelíthető tavat a Putnok végét jelző táblától 2,6 km-re találjuk Kelemér felé. Serényi Béla, aki a század elején a kormányban a mezőgazdasági és kereskedelmi tárca miniszteri posztját is betöltötte, felismerve a kedvező domborzati és hidrológiai adottságokat a forrásra alapozva halas tógazdaság megvalósítását vette tervbe. A forrásfoglalás és a két tó a tízes évek elején elkészült. A forrás – korán elhunyt hitvese emlékére – a Pálma nevet kapta. A terméskő-építmény máig őrzi az 1913-as évszámot. A világháború eseményei és az idősebb Béla gróf korai halála (l919) megakadályozták a gátak további telepítését. A forrás és a tavak környéke kedvelt kiránduló, horgászó hellyé vált, köszönhetően annak, hogy 2004 telén a tavak új hasznosítója nekilátott a vízterület rendbe tételének. Az oda nem illő létesítmények lebontásra, átalakításra kerültek. A tó lélegzethez jutását egy részleges kotrás segítette, a bedőlt fákat eltávolították, ezáltal egy nagyobb vízfelület áll az őshonos halállomány és a horgászok, természetkedvelők részére. A tó körüli gyalogösvényt felújították, így kellemes sétát tesz lehetővé, akár a tó környezetében élő vadak, madarak kényelmes megfigyelését szolgálva. Honlapja

Gesztenyefasor

Elhelyezkedése a Putnok–Kelemér útvonal mentén van, a Serényi Béla út folytatásaként. Serényi Béla ültettette korán elhunyt felesége, Pálma emlékére.

Kányás-tető és Ősbükkös

Helyi védelem alatt áll, Kányás-tető és Ősbükkös Természetvédelmi Terület elnevezéssel. Ez a terület azért is értékes, mert jelentős szerepet játszhat a védett növényfajok megőrzésében, másrészt pedig földrajzi elhelyezkedése miatt fontos, hiszen két nemzeti parkot összekötő tengelyen helyezkedik el és így az ökológiai hálózatban fontos szerepe van.

Kakasvár

Országos jelentőségű ex lege védett természeti terület. A putnoki Kakasvárra először a Borovszky-féle megyei monográfia utal, mikor közli, hogy a XV. sz. közepén Kazai Gyula a Zsuponyó völgyében emelt várat, ahonnan szövetségeseivel, a csehekkel kitörve, dúlta és rabolta a vidéket. Ila Bálint Putnok földrajzi nevei között szerepelteti a név legkorábbi, 1522-bõl való alakját: „Kakas wara”, megemlítve azt, hogy nevét a Rátold nembeli kazai Kakas családtól kapta, valamint hogy a vár területe akkor még a Borsod megyei Kazához (ma Sajókaza) tartozott. A Zsuponyó-völgy a Putnok-Dubicsány közötti országút felől indul észak–északkeletre, egyenes vonalban. Az említett országútról számítva 2,6 km-re a völgy északkelet felé kanyarodik. További 500 m után északnyugat felől egy mellékvölgy torkollik be, melynek északkeleti oldala felett, a hegynyúlvány déli végében találjuk a Kakasvárat. Észak felől a gerinc folytatásától 9 m széles és 3 m mély mesterséges árok védte. A vár déli végét is árok védte, de ennek nagy része ma már csak terasz alakjában figyelhető meg. A vár hossza 19 m, szélessége 10 m körüli lehetett. Egész területét jól áttekinthető erdő fedi. A várat jellege, kialakítása és alakja alapján középkori eredetűnek tartják.

Magas-bérc tanösvény

A Putnok és Térsége Társulás által Európai Uniós támogatással megvalósított Természeti értékek megőrzése a Gömöri térségben elnevezésű projekt egyik eleme a 2007 tavaszán készített Magas-bérc erdei tanösvény, mely Putnok-Serényfalva-Kelemér térségének természeti értékeit, geológiai viszonyait, élővilágát, erdő- és vadgazdálkodási módszereit mutatja be. A tanösvény 20 állomással került kialakításra, tájékoztató táblákkal, pihenő helyekkel, padokkal, asztalokkal, szemetesekkel. A tanösvény kialakítása során gróf Serényi Béla egykori vadászösvényét (illetve annak fellelhető maradványait) újították fel.

Keleméri Mohos tavak

A mintegy öt hektár kiterjedésű, országos jelentőségű védett terület két lápszemből áll. Mindkettő suvadással keletkezett lefolyástalan medencében jött létre, s az ide összefolyó vizek alacsony sótartalma a speciális mikroklimatikus viszonyokkal együtt biztosították a sajátos lápi élővilág kialakulásának és fennmaradásának feltételeit. A láp a védett tőzegmohafajok adják: ezeknek évezredek alatt egymásra települt rétegei hatalmas tutaj módjára úsztak a medencében összegyűlt kis tavon. Erre egy különleges élőlényközösség települt, melynek értékes fajaiból napjainkra már csak kevés maradt meg.
A Nagy Mohos nagyrészt tőzegmohás-nádas társulással fedett, 3 hektáros terület, néhol gyapjúsásos dagadóláppal tarkítva. A külső nádas szegélyt befelé haladva a nád dárdás nádtippannal alkotott közössége váltja fel, beljebb pedig a mocsári pajzsika, gyapjasmagvú sás és tőzegmohafajok együttesét találjuk. Kisebb foltokban a vidrafű és a jégkori reliktum hüvelyes gyapjúsás is megtalálható a területen.
A Kis Mohos külső szegélyét egy keskeny mocsári sástársulás adja, a tőzegterületek peremét pedig egy tőzegmohás fűzláp zárja le. A központi részen elhelyezkedő gyapjúsásos dagadóláp egy átmeneti résszel kapcsolódik a külső régiókhoz, s ez az átmeneti láp ad otthont a tarajos és szálkás pajzsikának és a keskenylevelű gyapjúsásnak, s itt fordul elő a rovarevő kereklevelű harmatfű is.
A lápok állatvilága sem sértetlen már, de még mindig él itt elevenszülő gyík, mint jégkori maradványfaj, néhány kígyászölyv is vadászik a területen és pézsmapocokkal is, találkozhat a szerencsés látogató.
Sajnos az elmúlt évtizedekben tapasztalható szárazulási folyamat, a lecsapolási, tőzeg-kitermelési kísérletek és a látogatók taposása jelentősen meggyorsították a szukcessziós folyamatokat, amely a medence feltöltődéséhez, kiszáradásához vezet. E folyamatok megállításáért, visszafordításáért több mint egy évtizede szakemberek dolgoznak önkéntesek munkájával támogatva. A terület sérülékenysége miatt csak korlátozottan, kísérővel látogatható! Megközelítése a Putnok-Kelemér településeket összekötő aszfaltozott útról lehetséges.

Damasa szakadék

Bánhorváti határában található az ország egyedülálló földtani-felszínalaktani érdekessége a Damasa-szakadék, mely a miocén kori, vulkáni eredetű andezit agglomerátum kőzeten jött létre. A szűk szikla szorost valószínűleg a XVIII-XIX. századi földrengések által kiváltott blokkcsuszamlások hozták létre. A mély patakvölgy mentén a víz által gyakorta átáztatott üledéken az andezittufa-takaró két hatalmas, valamint több kisebb tömbben lecsúszott a völgybe. A sziklatömbök alatt húzódik hazánk második leghosszabb összefüggő álbarlang-rendszere. A terület növényvilága nagy hasonlóságot mutat mind a közeli Bükk mészkőterületeivel, erdőségeivel, mind pedig a Heves-Borsodi-dombság értékes fátlan irtásrétjeivel. A terület része a Lázbérci Tájvédelmi Körzetnek, fokozottan védett, kedvelt kiránduló-hely. Megközelíthető a kék+ turista jelzésen.
Figyelem! A szakadék veszélyes hely, megközelítése szintén!

Közmunka Program - Putnok Video

Putnok város kisfilmjei

You must have the Adobe Flash Player installed to view this player.

Kapcsolat

Kapcsolat

Kérdéseit és észrevételeit az alábbi e-mail címre küldheti:

fonagyistvan@putnok.hu

Facebook

Keresse oldalunkat a facebookon is

Média

Eseménynaptár

Augusztus 2017
H K Sze Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3