-->

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 

A város története

Putnok régen és ma

Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör-Kishont vármegyében, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A település a Bükk-hegység északi nyúlványai, valamint a Sajó folyó között, Miskolctól 40 km-re a 26-os számú, nemzetközi forgalmat is lebonyolító főútvonalon, a szlovák határ mentén található. Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-től pedig újra város.Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg. A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdődött, és végül Miklós fiai az egri káptalan előtt osztozkodtak az örökségen.

A család jelentős birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is. A háború a család kimerülésével ért véget 1475-ben. Eközben persze a jobbágyok szenvedtek a legtöbbet. 1349-ben Putnok lakossága is pártokra szakadt. 1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. Az udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül. 1644-ben I. Rákóczi György vette be a várat;megerősítését, és ezzel megvetette a putnoki vár alapjait. A település részére vásár- és vámjogot is szereztek földesurai, és így fokozatosan a földesúri város kiváltságait is elnyerte. 1423-ban itt volt a sókamara is. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek.

 

Orlay Miklós, a putnoki vár ura részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért birtokaitól megfosztották; 1672-ben, 1678-ban, 1680-tól 1684-ig a kurucoké volt a vár; 1683-ban Thököly táborozott itt, 1705-ben és 1706-ban II. Rákóczi Ferenc birtokában volt. A vár ezután is szinte évenként gazdát cserélt, senki nem erősítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, és az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén.

Az állandó viszályok és az átvonuló seregek miatt a város egy időben el is néptelenedett. A szatmári béke (1711) után Orlay Borbála, Serényi András feleségeként visszaperelte a putnoki uradalmat, így lettek 1717-től a Serényi grófok a város hűbérurai. A város újratelepítését és újjáépítését is ők indították el: a többi Serényi-birtokról és egyéb helyekről érkezett Putnok új lakossága. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották.

A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlődésének fénykorátjelentette: 1825-ben megnyílt a helyi gyógyszertár, az 1830-as években a vár romjaiból a gróf kastélyt és templomot építtetett, a házakat kötelezően kőből építették, elrendelték a kötelező himlőoltást.1830-ban megalakult a kaszinó, 1861-ben a méhész társulat és az ország egyik első kisdedóvója, 1863-ban a műkedvelő társaság. Megnyitotta kapuit a Putnoki Takarékpénztár és a Postahivatal, 1870-ben alakult a műmalom társulat, 1871-  közéleti fejlődés szellemi szervezője 20 éven át a fáradhatatlan gróf Serényi László, a liberális gondolkodású főúr volt. Önzetlen lokálpatriotizmusa követendő példa lett fia, Béla gróf számára is. Putnok fejlődése elválaszthatatlan a magas közéleti méltóságokat betöltő ( képviselő 1896-ban, kereskedelemügyi államtitkár, majd három egymás utáni ciklusban földművelésügyi miniszter ) és Putnokot nagyon szerető gróf Serényi Béla (1866-1919) tevékenységétől: Birtokán mintagazdaságot létesített, a filoxéra pusztítása után amerikai szőlőfajták betelepítésével igyekezett visszaállítani a putnoki szőlőkultúrát, kezdeményezésére a felekezeti iskolák helyett 1912-ben felépült az Állami Elemi Iskola épülete, beindította a gazda és a gazdaasszony képzést, 1915-ben elfogadtatta a polgári iskola képzési rendszerét, az I. világháború áldozatainak emlékművet állíttatott, de ezeken túl is személyes közbenjárása eredményezte a járásbíróság felállítását, az Eger- Putnok vasútvonal megépítését, a város villanyvilágítását, a közvágóhíd és a tűzoltó szertár megszervezését, a település első kövezett utcájának lefektetését, a halastavak létrehozását, és még hosszan sorolhatnánk.

"Amit a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István megtett az egész országért, azt gróf Serényi László és Béla megtették Putnokért." Putnok lakossága ma így értékeli a Serényi grófok önfeláldozó tevékenységét. A századfordulón 595 ház volt Putnokon 3471 lakóval. Az I. világháború 91 ember halálát követelte a várostól és nagy nyomort zúdított a lakosságra. A háborús sebeket aligha gyógyította be a Kisfaludy-Strobl Zsigmond által készített hősi emlékmű, mely a hazáért elesett putnoki fiatalemberek emlékét őrzi.!  Putnokon a trianoni békeszerződés családi, rokoni szálakat, tradicionális kapcsolatokat szakított szét Gömör vármegye szétszakítása miatt.

A II. világháború tényleges kitörését a lengyel menekültek 1939.szept.10-11-i érkezése, valamint a malom hadiüzemmé nyilvánítása jelentette. Putnokon nem volt jelentős katonai tevékenység annak ellenére, hogy a település stratégiailag nem volt jelentéktelen. Összességében 800 fő az elhurcoltak és az elesettek száma, akik soha nem látták viszont szülőhelyüket. 1944. december 17-én ért véget a háború Putnokon. A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. A város intézményeit, létesítményeit átvette Ózd és a mezőgazdasági főiskolát is megszüntették.

A rendszerváltás után sikerült ismét fejleszteni a várost, sor került a gáz bevezetésére, folytatódik a közművesítés, az iskolákban színvonalas oktatás folyik, mezőgazdasági mintafarm létesült, pezseg a kulturális és közélet.

A Városi Önkormányzat által 1997-ben indított beruházások: a gázhálózat kiépítése, a szociális gondozási központ kialakítása és bővítése, az autóbuszvárók kialakítása, a parkosítás mind javítják a város külső képét és a lakosság komfortérzését. A hosszú távú tervek között szerepel a szennyvízhálózat bővítése és az úthálózat teljes pormentesítése. Az Önkormányzat keresi a kül- és belföldi befektetőket a helyi letelepedésre és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a városban munkalehetőséget teremt, és fejleszti a lakosság életkörülményeit.Ezeket a törekvéseket is elősegítik azok a különböző tevékenységek, melyekben az Önkormányzat aktív szerepet vállal: 2005-ben már hetedikalkalommal kerül megrendezésre a Gömör Expo, mely minden évben április végén - május elején zajlik le. A város Önkormányzata hagyományokat szeretne teremteni ezzel, és lehetőséget nyújtani a térség vállalkozóinak a bemutatkozásra.Egyúttal pedig ez lehetőség a trianoni határok által elszakított Gömör egységes képének kialakítására, bemutatkozására. A kapcsolatok építése szempontjából lényeges a Sajó-Rima Eurorégió létrehozása, ami elősegíti a határon túli kapcsolatok fejlődését, de bázisa lehet a későbbi európai uniós kapcsolatoknak is.

A település legjelentősebb kulturális rendezvénye a minden év nyarán megrendezésre kerülő Gömöri Nyár rendezvénysorozat. Főleg kulturális táborokat,kiállításokat, hangversenyeket, kultúrához kapcsolódó egyéb rendezvényeket szerveznek a közreműködők. Putnok testvérvárosi kapcsolatokat épített ki a franciaországi Fécamp várossal, valamint Szlovákiában Tornalja és Tiszolc városokkal, illetve a lengyel Nowy Zmigród-dal.A kapcsolat tartása egyaránt vonatkozik gazdasági és kulturális területekre, az együttműködés folyamatos, rendszeres, és gyümölcsöző.

Keresse oldalunkat a facebookon is

Média

Galériáink

Összes képgalériánk megtekintése

Eseménynaptár

Október 2017
H K Sze Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
-->